Gárdonyi Géza Egri Csillagok, Gárdonyi Géza Emlékmúzeum, a Bor, Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság, a Lámpás, Szunyoghy Miatyánkja, a Láthatatl

Forras: Wikipedia. Oldalak: 28. Fejezetek: Egri csillagok, Gardonyi Geza Emlekmuzeum, A bor, Orszagos Gardonyi Geza Irodalmi Tarsasag, A lampas, Szunyoghy miatyankja, A lathatatlan ember, Ida regenye, Gardonyi Geza Emlekhaz, Emőke, Dsidsia, Isten rabjai, Deel, Csath, Gardonyi Tarsasag. Idezet: Gardonyi Geza (eredetileg Ziegler Geza; Gardony-Agardpuszta, 1863. augusztus 3. - Eger, 1922. oktober 30.) iro, koltő, dramairo, ujsagiro, pedagogus, a Magyar Tudomanyos Akademia tiszteleti tagja. A 19-20. szazadfordulo magyar irodalmanak nepszerűsegeben maig kiemelkedő alakja. Koranak sajatos figuraja, egyik irodalmi korhoz sem sorolhato tagja volt. Eletműve atmenetet kepez a 19. szazadi romantikus, anekdotikus tortenetmeseles es a 20. szazaddal szulető Nyugat-nemzedek szecesszios, naturalista-szimbolista stiluseszmenye kozott. A palyafutasat 1881-ben nepiskolai tanitokent kezdő, majd 1885 utan ujsagirokent folytato Gardonyi 1897 utan videki visszavonultsagban alkotott ("az egri remete"), szepiroi munkassaganak szentelve eletet. Palyajat folyamatos utkereses, tematikai es formai kalandozas jellemezte, prozairoi eletműve ennek fenyeben harom korszakra oszthato. Az 1890-es evekben irt nepies hangvetelű novellai es elbeszelesei hoztak meg szamara a kortarsak elismereset (Az en falum, 1898), de az utokor elsősorban a szazadfordulot kovető evtizedben keletkezett tortenelmi regenyei reven ismeri (Egri csillagok, 1901; A lathatatlan ember, 1902; Isten rabjai, 1908), illetve a magyar lelektani regeny korai darabjainak szerzőjet tiszteli szemelyeben (Szunyoghy miatyankja, 1913; Ida regenye, 1920). Bar koltői es dramairoi munkassaga kevesbe bizonyult maradandonak, szinten jelentős. Az 1900-as evekben a szorakoztato celu nepszinművek klisein tullepve...