Szökés az igaz szerelemmel

Nem volt hajlandó hercegné lenni. Most egy dermesztő éjszakába menekül egy csípős nyelvű skót istállólegénnyel — és még közel sincs olyan biztonságban, hogy megállhasson. Edith Bromley mindent megpróbált — könnyeket, észérveket, logikát, aztán még több könnyet —, de a szülei hajthatatlanok. Hozzá kell mennie a hírhedt Valtravers herceghez, egy férfihoz, akinek botrányos híre messze megelőzi őt, és akinek az ágya még az esküvő előtti éjszakán sem üres. Edith tehát az egyetlen józan dolgot teszi: összecsomagol egy utazótáskát, lovaglónadrágot húz, és megszökik. Arra azonban nem számít, hogy az útjába kerül Robbie Stewart — a széles vállú, bosszantóan éles eszű skót istállólegény, aki azonnal átlát minden kifogásán, és nem hajlandó hagyni, hogy egyedül lovagoljon bele a decemberi hóviharba. Robbie-nak is megvannak a maga okai az eltűnésre, így most már mindketten szökevények — gyalog, félig megfagyva, egy huzatos csűrön osztozva, abban a fajta kényszerű összezártságban, amelytől még a legjózanabb emberek is ostobaságokat követnek el. Robbie könnyen nevet, még gyorsabban talál ki tervet, és túlságosan is meleg mellette állni, amikor odakint üvölt a szél. Csakhogy Valtravers nem olyan férfi, aki csendben lenyelné a megaláztatást — és minden mérföldet, amely Edith és az oltár közé kerül, vissza akar hódítani. Képes lesz Edith lehagyni egy herceg haragját, a családja elvárásait és a mellette haladó férfi iránt ébredő, roppant alkalmatlan érzéseit — mielőtt véget ér az északra vezető út?